képzeljétek,
anyuci ma hoz nekem valakit! jajj, már annyira izgatott vagyok! egyáltalán nem bírok magammal!! a fürdőszoba át lett rendezve. egy hatalmas doboz, és benne nagyon sok puha dolog! húúú ki lehet ez????
igaz, hogy csak egy napot tölt nálunk, de akkor is!!
mivel ma munkaszüneti nap van, összejöttünk a barátokkal egy leültünk egy nagy fa alá!
ha szeretnéd, innen le is tudod tölteni!
a szép macicsalád ancikája meginvitálta anyucit egy új játékra! egy scrapbookos játékra!
1. Mutatsd meg az elsőként készült alkotásodat.
2. Írj pár sort a scraphez fűződő érzéseidről, gondolataidról, mióta csinálod, stb.
3. Add tovább a játékot az általad kiválasztott 5 embernek, és hagyj erről megjegyzést a blogjukban.
1. az első alkotásomat nem is olyan régen mutattam meg, itt a blogon!
2. először a szép macicsaládnál, és kovaxkánál láttam a scrapbookot. első gondolatom az volt, hogy: ez nagyon szép, de nekem esélyem sincs ilyet csinálni. ebben a hitben nézegettem pár hétig/ hónapig a scrap-ről szóló bejegyzéseiket. április elején érett meg bennem a döntés,hogy ezt nekem ki kell próbálnom. a letölthető készleteket egy kicsit bonyolultnak találtam, így egy online scrap oldalt használtam/ használok.
a scrap egy nagyon jó, és nagyon kreatív dolog. bármit és bárhogy meg lehet csinálni, talán csak az időnk szabhat határt! :)
3. már minden scrap-es ismerősöm részt vett ezen a játékon, így én csak meg szeretném nekik köszönni, hogy megmutatták nekem!!
anyuci csinált rólam egy új blingee-t! és képzeljétek! két nap alatt nagyon sokan szavaztak rá! kíváncsiságból beneveztük ezt a képet a best pet és a best goth blingee versenyre, és még 23 óráig van versenyben!
a hétvégén egy igazi szfinx cica wellness volt nálunk. anyuci megfürdetett, kaptam balzsamot is. kitisztította a fülemet, a szememet, levágta a körmeimet, sőt még parfümöt is kaptam! és képzeljétek, nagyon szeretem ám a parfümöt! oda szoktam dörgölőzni az oldalához, és tartom is a nyakamat, hogy kapjak egy kis fincsi illatot! ezután meg olyan peckesen járok, hogy anyuciék csak mosolyogni tudnak rajtam!
ezeket nyertem a macskarácsonyon!
így fürdik egy rendes szfinx cica
és így hagyja, hogy tisztogassák
képzeljétek! ma is voltam sétálni! nem is az a lényeg, hogy kétszer leestem a fáról, hanem az, hogy hírtelen vége szakadt! és tudjátok,miért?? egy róka miatt! hírtelen feltűnt a kertünkben, és farkasszemetnéztünk. vagyis anyuci felkapott, és az öléből néztem a rókára. jajj, nagyon megijedtem! futottunk is haza... azóta is a takaró alatt kuksolok...és onnan írom ezt is...ugye itt nem talál meg az a fenevad???
tegnap este megint voltunk sétálni. de most nem a szokásos irányba indultunk, hanem az ellenkezőbe. anyuciék azt modták, hogy arra is fel kell fedezni a dolgokat, hiszen az nem jó, hogy már itt lakunk lassan egy éve (augusztusban) és arra még nem is sétáltunk!
na jó, gondoltam, de akkor mindent szemügyre kell hogy vegyek! nagyon lassan haladtunk! anyuci felvett, hogy legalább jussunk el valameddig, amikor megláttam egy cicát! vagyis inkább kettőt... nem hármat...úúú... négyet! belecsöppentünk egy cica gyűlésbe! én lettem a szónok. anyuci térdéről, később a válláról modtam a magamét! fújtam, magyaráztam, hisztiztem, amíg meg nem elégelték, és ott nem hagytak!
folytattuk a sétát... én anyuci nyakában utaztam, és kommentáltam a világot! amíg el nem jutottunk a szörnyen nagy, iszonyatosan hangos és félelmetes fogaskerekű megállójáig! annyira megszeppentem, hogy nem akartam többet sétálni. csak bújtam anyucihoz!
jajj, én nem akarok sétálni, óóó vagy inkább mégis! látod ott azt a füves részt? na ott tegyél le!- mondtam, és így is lett! és találkoztam életemben először egy sünivel!
tőle is féltem! sebaj! lassan elindultunk hazafelé, és kengurucicaként végig leskelődtem az utat!
sajnos ez a kép is telefonnal készült, de anyuci megfogadta, hogy innentől kezdve a fényképezőgéppel együtt megyünk sétálni!
anyucival nagyon ráértünk a húsvéti szünetben, ezért mi is csináltunk egy scrapbook-ot! találtunk egy oldalt, ahonnan nem kell semmit letölteni, hanem ott az oldalon rögtön meg lehet csinálni. már van is saját albumom, és ezt csináltam:
tudom, hogy még nem olyan tökéletes, mint a szép macicsaládé, vagy kovaxkáé....
de ugye azért tetszik????????
kedvesek, képzeljétek ma van a klára nagynéninek a szülinapja!
ide az egész macska bizottságot!!! anyuci futószárra kötött! ez már aztán a kínzás! persze, persze,kimehetek az erkélyre... meg egyedül is kószálhatok, de rajtam van a pórázom, és egy spárga darabbal meg van hosszabbítva! és hogy ez ne legyen elég, még ki is kötött a napernyő talpához! A MACSKA ÍTÉLŐ TÁBLÁT IDE!!! meg az állatvédőket, meg a zöldeket, meg mindenkit! EZ KÍNZÁS!!!
egy kis utógondolat (21:45):
sikerült kiagyalnom a megfelelő bosszút! kitaláltam az amcsi update-et! 1 óra séta velem, futás, rohanás, hírtelen megállás, szimatolás, figyelés.... ezt csinálom én! anyuciék pedig futnak mellettem, mikor én is futok, és ha megállok, akkor páros lábon kell szökdellniük! hihihi =*_*=
na most ők is hívhatják az emberjogi aktivistákat!!!
21:40 kiszöktem az erkélyen
21:45 lementem a szokásás ki helyemre, de ekkor megláttam anyuci pasiját, aki éppen átmászott a kerítésen, és felém tartott, hogy hazavigyen, de én jól elszöktem előle...
de anyucira sem hallgattam, aki folyamatosan hívogatott!
22:00 jól elbújtam, hogy senki ne lásson meg, sőt nem is mozdultam, hogy ne is halljanak, pedig anyuci pasija aztán jól körbejárt mindent
22:35 elegem lett! HAZA AKAROK MENNI!! sírdogáltam!! anyuci meghallotta, és rohat a hangom irányába
22:40 végre megláttak! igen, a szomszéd ház tetején csücsültem!
23:02 megjött a szomszéd! anyuci megkérte, hogy hadd jöjjön értem, mert már nagyon meg vagyok rémülve!
23:05 jajj, már mindjárt itt van!!
23:06 és megvagyok!!!
képzeljétek, annyi minden történt velem, hogy nem is tudom, hogy hol kezdjem!
azt hiszem a mával!
ma megtaláltam azt az ételt, amivel még anyucit is kiakasztottam! tudjátok mi az? müzli, szárított almával! anyuci evett, és én meg kuncsorogtam! kaptam egyszer, kaptam kétszer, sőt még ötödszörre is! nagyon finom!
anyuci az első megdöbbenés után videózott le:
tegnap anyuci inkább megőszült, mint megdöbbent volna.
az úgy volt, hogy sétáltam. egyedül, mint a nagycicák. körbeszimatoltam mindent, és csak a megszokott helyekre merészkedtem el. anyuciék meg minden mozdulatomat tudták követni az erkélyről. nade!!! úgy gondoltam, hogy nemcsak a szokásos fámat mászom meg, hanem felfedezek egy hatalmas, vad fát is! így is lett, csak arra nem igazán gondoltam,hogy hogyan fogok lejönni. sőt, még azt sem tudom, hogyan másztam fel... aztán megláttam anyucit az erkélyen, hát én úgy megörültem, hogy másztam felé, és feljebb és feljebb, anyuci meg agybajt kapott fél percen belül!! mutogatott, hogy nem szabad, másszak lefelé...jójójójó, de hogyan??!!! végül mikor már nagyon megijedtem én is, és csak sírdogálni voltam képes egy faágon, anyuci átmászott a kerítésen (mert a szomszédunk kertjében szoktam sétálni.. =*_*=), felállt a fa alatti kerítésre, belekapaszkodott egy ágba,és már fent is volt nálam! hogy én mennyire megörültem! dörgölőzködtem, doromboltam, majdnem leestem a fáról! felmásztam anyuci nyakába, és vártam, hogy elinduljunk lefele. el is indultunk, de anyuci miután megint a kerítésen állt levett a nyakából, és ledobott a földre. nem fájt, négy tappancsra érkeztem! és ugyanez történ a külső kerítésnél is! ezután már nem szálltam le anyuci nyakából!
megtalálsz,hogy hol vagyok??
itt már nem is tudom mit néztem.. de nagyon magasan vagyok az biztos!
az előző napok is nagyon tartalmasak voltak!
voltunk siófokon a nagyinál és mandulánál. klára nagynéni is elkísért bennünket! hemperegtem, szunkdikáltam, és mandusnak egy akkora puszit nyomtam az orrára, hogy teljesen elérzékenyült! nem is nagyon verekedtünk!
így hemperegtem!!
sőt valamelyik nap megint sétáltam, és találkoztam egy vendéggel! egy szomszéd macskával!
megláttuk egymást...
közelebb jött...
megkérdeztem anyucitól, hogy ez tényleg egy macska, vagy inkább egy foltos jeti...
és tényleg egy cica!! összeszimatoltunk, és elkergettem!!
és még annyi minden történt, hogy csak na! de most elálmosodtam, midenkinek jó délutáni szundikálást!!!
arclefety
olyan jó idő volt nálunk! sütött a nap, friss és új illatok szálltak mindenfelől! sőt, még a madarak is máshogy csiripeltek... egészen felkeltették az érdeklődésemet!!!! lehet, hogy tavasz lesz nemsokára??
amit lehetett, azt megszimatoltam...
... meg is néztem...
... meg is figyeltem...
... pl ezt a lepét!!!
képzeljétek! az anyucim megbuggyant!
vagy az is lehet, hogy kicserélték!... nem...az nem lehet..anyuci illata van, és sokat beszél... illetve mostanában sokkal többet beszél! be sem áll a szája! nem lehet tőle még aludni sem! folyton azt hajtogatja, hogy mennyire hiányoztam neki, meg hogy mekkorára nőttem, meg ilyenek!
de... mikor tegnap este elment itthonról, belenéztem a képei közé, és tudjátok mit találtam?????
hát ezt:
persze... hiányoztam neki! akkor minek ölelgeti azt a nagyot! na ezért még számolunk!
reggel, mikorra hazaért egy kicsit elszállt a haragom, mert láttam, hogy nagyon fáradt! na jó, kaptam rengeteg simit, meg puszit, szóval lekenyerezett! nade délután, vagyis most úgy egy órája, eszembe jutott minden! odalopóztam anyuci füléhez, és egy akkorát nyávogtam bele, hogy szegény majdnem leesett az ágyról! nagyon megilyedt! hihihihi most jól megkapta! de....ekkor jött az amire nem is számítottam! anyuci megfogott, és.... .... ..... egy akkora puszit adott, hogy csak na! HÁT ÍGY HOGY LEHET HARAGUDNI VALAKIRE??megbocsátottam neki!
és hogy a beszédközpontját megtámadta valami, arról nem tehet szegény! majd jól megdorombolom a fejét, és kimásznak belőle az agyrágó bogarak!
szép délutánt mindenkinek!! =*_*=
(anyuci már rakott fel japános képeket, és folyamatosan tölti fel őket a webshots.com-ra)
anyuci tegnep megjött!!!!
nade, ne szaladjunk előre ennyit! reggel, amikor nagyi elment dolgozni, már megint verekedtem mandussal. nem lehetett leállítani! a nagyi mondott valamit, és meg akart simizni, de én rá sem hederítettem!
aztán egyszercsak, úgy délután kettő körül valami ismerős hangra lettem figyelmes! húúú, ez nem lehet... vagy igen.....igen............. jajj, ez anyuci hangja!!!!!!!!!!! rohantam az ajtóhoz, és nyifákoltam, hogy siessen, mert már nagyon várom! olyan nagy hanggal voltam, hogy kijöttek a szomszédok, hogy mi ez az őrült sírdogálás (de én nem is sírtam, csak örömömben!!)!! anyuci meg rohant felfelé a lépcsőn, kinyitotta az ajtót, és.... TALÁLKOZTUNK!!! nem is akartam először elhinni, hogy ő az! felvett, és annyi puszit kaptam, hogy...őőőőő....nagyon sokat!!! ekkor már tudtam, hogy nem álmodom, tényleg ő az, és itt van velem! nem is lehetett bírni velem ezután! be kellett mutatnom mindent, amit tanultam!
verekedtem:
és megkaptam az ajándékomat! hát nem gyönyörűűű!!!?!?!?!?
Anyucikám már Helsinkiben van. Most hívott bennünket. Este ér Pestre, és holnap jön hozzánk Siófokra. Már alig várom!!!!!
Mostanában nagyon nekiindultam a világnak. Felugrottam a magas hűtőszekrény tetejére és levertem egy korsót. Össze is tört. Mandulával közösen a nagy játékban levertünk az asztal széléről egy tányért. Az is összetört. Sőt, az erkélyről is ki akartam ugrani, csak azt nem mértem fel, hogy ez nem a nagyerkélyes, hanem a második emelet. Nagyi a szárítót akarta behozni, amikor utánaszaladtam, de mivel elkapott, nem tudtam kiugrani. Igaz, hogy a szárító felborult, én meg a nyakbőrömnél fogva lógtam, és még morogtam is, mert nem vagyok már kiscica. De azt mondták, hogy jobb a méltóságomon egy kis csorba, mint négy begipszelt láb. Lehet, hogy igazuk van.
Most már igazán jöjjön haza az anyucim, mert itt szörnyű dolgok történnek velem. Most például kiskengurunak hiszem magam.
Tegnap kisebb baleset történt velem, ami miatt sürgős mosdatásra lett szükségem. Nagyim úgy döntött, hogy ha már mosdanom kell, akkor egészen megfürdet. Kár, hogy velem előtte nem konzultált, mert erőst más véleményen voltam. Ki is ugrottam a kádból, és csúnyán morogtam is rá. De sajnos nem értem vele el semmit. Megfürdettek, macskasamponnal, és most tiszta vagyok. Csak azt nem értem, hogy Mandulának miért nem kell fürödnie. Viszont, hogy valami jó is történjen, anyucikám felhívott bennünket és velem is beszélt egy pillanatot. Én meg csak mosolyogtam a telefonba.
Ma elkísértem a nagyimat a patikába gyógyszerért a tatámnak. (Már itthon van, hála istennek, minden rendben.) Csak az a baj, hogy cicákat nem engednek be, ezért nekem kint kellett maradni az autóban.
Aztán macskakaját is vettünk és mert olyan jó kiscica vagyok, kaptam jutalomfalatot is. Meg is ettem egyet az autóban.
Sőt, ma a kinti folyosón virágot öntöztünk, Mandula is jött, és olyan jó képeket lehetett volna csinálni rólunk, ahogy összedugjuk az orrocskánkat, de nincs fényképező, Mandulát meg nem lehet idecsalogatni a webkamera elé. De az is lehet, hogy nem férne rá a képre.
Tegnap is egyedül voltunk Mandulával egészen sokáig, mert a nagyim egész nap dolgozott, utána meg elment meglátogatni a tatámat a kórházban és csak azután jött haza. De képzeljétek, egészen jó cicák voltunk. Semmi házfelforgatás, persze a szőnyeget leszámítva. Csak nagyon éhesek voltunk már a nagy jóságban, megettük a házban fellelhető összes tápot, meg persze a pótreggelinket is, és még este egy nagy doboz whiskas kaját. Meg ma reggelre a fél zacskó tápot. Reméljük, ma már jön haza a tatánk, mert ugyan Mandula szerint azok, amit nekünk mond, nem jelentenek valami szépet, de szépen mondja, és enni is ad. Mandulának nyers húst is. Én nem szeretem.
Csak hogy tudjátok, hogy milyen az idő Japánban. Most például esik, és - mivel éjszaka van - 6 fok van. Brrrrr. Mondjuk itt sincs sokkal melegebb, de ez itt van, az meg Japánban. Remélem anyuci nem fázik meg, nagyi biztos kötött neki is macskabátot.
Képzeljétek, anyuci üzente, hogy most nem tud netezni, mert most családoknál laknak, és ő éppen olyan helyre került, hogy ott nincsen Internet. Ha lenne neki is telepátiája, mint nekem, akkor ez nem okozna neki gondot. =*^*=
De nagyon bonyolult úton üzente ám: szólt a Szemszi apucijának, aki szkájpolt a Szemszivel, ő megmondta az anyucijának, ő meg szólt az én anyucim pasijának. Aki meg szólt nekem és a nagyinak. Még jó, hogy mindezt meg tudtam jegyezni! És köszönet érte minden postagalambnak (hálából nem hajkurászom meg őket)!
De hogy aztán ha visszaérnek Tokyo-ba, akkor már ne legyen ilyen problémája, összegyűjtöttem neki egy-két olyan helyet, ahol lehet wifizni. Legalábbis ezt nyarvogták a japán cicák.
.jpg)
De hogy könnyen oda is találjon, ezért itt van még egy-két fénykép:
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
De ha ez mind még nem lenne elég, akkor itt érdemes még keresgélnie:
http://www.freespot.com/map/
http://www.freespot.com/users/
http://freewifispots.net/?
vagy meg kell próbálnia egy Starbucksban vagy Mosburgerben (a Japán Mekikben nem valószínű, hogy van wifi).
És ha még így sem sikerül, akkor még mindig ott vannak az Internet kávézók, amiket Japánban manga kávézóknak hívnak, és 500 yenért már egy óra hosszát is lehet az ottan gép előtt ücsörögni.
Amit ezen kívül mondtak nekem a japán cicák, azt már inkább megtartom magamnak =*p*=
